Igen, ilyen és ehhez hasonlóan nagyon kreatív címadásra vagyok képes. Most legalábbis ^^
Tehát 18-án felszállt a gépem a Ferihegyről - másfél órás késéssel, ha nem több... Így Lutonra is rendesen késve érkeztem. A repülés nagyon jó volt (életemben először repültem), semmi légörvény vagy egyéb "szépségek", minden simán ment (a nagy késéstől eltekintve). És akkor az első érdekes tapasztalat - aki már repült tudja hogy méretkorlát és súlykorlát van a kézipoggyászra. WizzAirrel mentem, elvileg max 10 kiló és akárhány centik. Senki nem nézte, a gépen bőven elfért a kicsit nagyobb csomagom és mellettem tettek fel egy baromi nagy sporttáskát aminek esküszöm egyetlen mérete nem stimmelt. Erről ennyit.
Természetesen hogy ne legyen egyszerű a telóm bekapcsolásakor azonnal kiderült hogy nem tudom a PIN kódot, mert Öcsémmel SIMet cseréltünk, és nem írtam fel az övét (minek is ugye). Úgyhogy eszeveszett telóvadászat kezdődött, hogy valahonnan hazatelefonáljak hoyg be tudjam az enyém kapcsolni és elérjem a srácot aki értem jött. Nagy nehezen megtörtént, kint várt a parkolóban. Reptéri transzferről van szó, az ügynökségtől rendeltem akiknél lakom ( http://www.londonimagyarok.hu - ez a reklám helye :P) minden oké volt jöttek értem, és a szobámig vittek (mindezt 28 fontért - aki tudja hol találom a font jelet a billentyűzeten, vagy hogy lehet behozni, kommentelje már be, mert nemtalálom, köszi - ami ahhoz képest hogy drága a vonat is meg a tube is, nem sok).
Olyan két óra alatt értem ide, szóval jó éjfél volt mire a szobámba kerültem.
Ennyit az első napról.
Utolsó kommentek